A többlet felhasználása sokféleképpen történhet. Felhasználható a szervezeten belül, a jövedelemszerzés alapjául szolgáló tevékenységtől eltérő, de a társadalmi küldetés szempontjából fontos tevékenység finanszírozására. Lehetséges azonban az is, hogy más, hasonló vagy eltérő profilú, de lényeges társadalmi értéket teremtő szervezet tevékenységének előmozdítására használják a nyereséget. Tágabb értelmezésben a társadalmi értékteremtés során keletkező többletet nem kell feltétlenül visszaforgatni, a Nobel-díjas közgazdász, Muhámmad Iunúsz (Muhammad Yunus) – aki az elismerést a szegénység visszaszorítását mikrohiteleken keresztül megcélzó, Bangladesben alapított Grameen Bank üzleti koncepciójának kidolgozásáért kapta (Pataki, 2009) – a társadalmi vállalkozások (social enterprise) esetében elképzelhetőnek tartja a nyereség tulajdonosok általi felhasználását is. Ezzel szemben az általa – a magyarban talán még kevésbé ismerősen hangzó – társadalmi üzletnek (social business) nevezett megközelítésben viszont a többletet szigorúan a társadalmi misszió megvalósításának további támogatására kell fordítani (Yunus, 1998). A társadalmi vállalkozások szakirodalma nagy hangsúlyt fektet a keletkező többlet megfelelő felhasználására, jóval kevesebb szó esik ugyanakkor arról, hogyan, milyen módon érhető el ez a többlet, melynek realizálása a társadalmi értékteremtés fontos eszköze.

Az Európai Társadalmi Vállalkozás Monitor (ESEM) elnevezésű nemzetközi kezdeményezés eredményeként egy átfogó helyzetkép készült az európai társadalmi vállalkozások működésének gyakorlati tapasztalatairól. A kutatásban, amely 2021 és 2022 fordulóján készült, a vállalkozások hátterét, lehetőségeit és nehézségeit mérték fel. A kutatás összesen huszonegy európai országra terjedt ki, beleértve Magyarországot is (hazánkban a kutatást egy civil szervezet, a Társadalmi Vállalkozás Koalíció koordinálta). A teljes minta 1907 társadalmi vállalkozást foglal magában, ebből 48 magyar. A kutatás főbb megállapításait az 1. táblázat foglalja össze.

Az eredmények alapján a társadalmi vállalkozások tevékenységi területe, működési környezete Magyarországon nagyrészt hasonlít az európai átlaghoz. Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy a bevételszerzéssel, finanszírozással kapcsolatos kihívások némileg nagyobbnak tűnnek az átlagosnál, azt is figyelembe véve, hogy ez több ország esetében is így van.

 

Egy szervezet üzleti modellje az a működési keret, amely meghatározza, hogyan teremti meg és juttatja el a vevők, illetve felhasználók részére az általuk elismert értéket, illetve ezzel párhuzamosan hogyan hoz létre, generál bevételt, többletet. Az üzleti modell legfőbb elemei a következők:

 

Az üzletimodell-vászon társadalmi vállalkozásoknál történő alkalmazása számos előnnyel jár, vannak azonban korlátai is, ezek közül a legfontosabbakat a 3. táblázat foglalja össze.

 

 

Az esettanulmány során nem csak a javasolt keretrendszer mechanikus kitöltése volt a cél, szerettünk volna visszajelzést kapni az eszköz használhatóságáról is. A folyamat során megerősítést nyert, hogy a kiterjesztett üzletimodell-vászon az elméleti előnyök mellett a gyakorlatban is hasznos eszköz lehet. Az AdniJóga esetében a feltárt előnyök a következők voltak: